MISS POTTER

Beatrix Potter és barátai.

Sokan kritizálták Renée Zellweger eme Golden Globe-ra jelölt alakítását, merthogy talán túl édi-bédire vette a figurát, de most, a film megnézése után már semmi kétségem nincs afelől, hogy mindannyian tévedtek. Igen, tény, hogy a feminizmus egyik előfutáráról van szó, de az isten szerelmére, senki sem látja azt, miket rajzolt ez az igazán különleges és egyedi fantáziavilággal rendelkező hölgy? Pedig elég egyértelműen ott van a vásznon. Igenis abszolút hihető, az hogy Beatrix Potter olyan vagy legalábbis hasonló volt, mint amilyennek Zelly alakítása nyomán felsejlik előttünk. Eredetileg Cate Blanchett játszotta volna Beatrix Pottert, de akármennyire is tartom őt az utóbbi évek egyik legjobb színésznőjének, ebben a szerepben nehezemre esne elképzelni őt (pedig biztos kiváló lett volna, mint mindig). A rendezői posztra sem Chris Noonan, a Babe Oscarra jelölt rendezője volt az első jelölt, de végül is hosszú szünet után mégis ő került a "Miss Potter" rendezői székébe, és azt mondom, megérte a várakozás, neki meg a pihenés, mert egy kiváló filmet tett le az asztalra. Érzelmes, értelmes, kedves, drámai ugyanakkor humoros is. Nekem még a Babe-nél is jobban tetszett.
Plusz a hozzám hasonlóan romantikus lelkületű egyedeknek bizonyosan könnyet fog csalni a szeme sarkába minden idők egyik legkedvesebb, legromantikusabb lánykérése és az a bizonyos csókjelenet. Bizony! Mert a nyuszik, kacsák, a könyv kiadása és az anyával való hadakozás mellett, a Miss Potter egy ízig-vérig romantikus mozi is. Érdemes beülni rá!

Szerintem megér 85%-ot!